2. nap: szeptember 11.
„Második tanúként Vilmost hallgattam ki, Csilla jegyesét. Igen nagyra nőtt ember, magas, vállas, erős izomzatú. Kérdezgettem utána a faluban. Az a hír járja, hogy köztiszteletben álló személy fiatal kora ellenére. Jó vadász hírében áll: pontosan céloz, nem kínozza áldozatát, csak annyit lő ki közülük, amennyi szükséges. De azt is beszélik, hogy a vadászatok után gyakran ünnepel az ivóban cimboráival. A közösen múlatott órák után nem igen érdemes a közelébe kerülni, mert hamar eljár a keze. A rendőrségi aktákban is találtam róla egy s mást: verekedés, garázdaság. De csak pénzbírságot mértek ki rá, bezárást egyszer sem kapott.
Az egész kihallgatás során végig magabiztosnak tűnt. Még akkor is, amikor a lehetséges támadásról, megfélemlítésről faggattam. Lehetséges volna, hogy mindenki, köztük Ő is megijedt Balatontól? Tényleg nem volt annyi vér a pucájukban, hogy eléálljanak? És mi van akkor, ha Vilmos tényleg elbújt Balaton elől, de mikor az már messze járt, Haláp után eredt. Nekem úgy tűnt, hogy nem olyan ember, aki engedi, hogy ne az övé legyen az utolsó szó. Mikor megkérte Csillát, hogy ne találkozzon többet Haláppal, Ő nem teljesítette a kérését. Tényleg, csak ennyiben hagyta a dolgot? Hiszem még a cimborái is ugratták emiatt! Lenyelte még ezt is? Kétlem.
Én feltételezem, hogy mikor már mindenki elmenekült, Ő Haláp nyomára indult. Így legalább nem voltak tanúi az esetnek. Beszélni akart volna vele? Fenyegetőzésre is vetemedett volna, ha szép szavakkal nem tudja Halápot meggyőzni? Kevésbé hihető, hogy csak egy furkósbotot vitt magával fegyver gyanánt. Gondolom a vállán lógott a puskája is és talán nem félt volna használni, ha Haláp vagy Balaton rákényszeríti. Bár a boncolás során az idegenkezűséget kizárták….
Ha feltételezem, hogy Vilmos mégis tudott beszélni Haláppal, mit mondhatott neki? Mi volt az, ami Halápot öngyilkosságra késztette? Vagy tényleg csak balesettel állunk szemben?
És ha összejátszottak Csillával? Számomra még mindig gyanús a lány szerepe. Az engedetlen Csilla, aki nem szakította meg a barátságát az óriás lánnyal – őszinte barátságra hivatkozva – mégis egy szó nélkül magára hagyja az erdőben? Aztán vitatkozás nélkül, Vilmos parancsára hazafut? Miért nem próbálta Őt vagy a többieket meggyőzni arról, hogy ne bántsák az óriásokat? Miért nem emelte fel a hangját? És miért nem tért vissza – akár titokban – az erdőbe, hogy meggyőződjön Haláp épsége felől?”
Kedves Játékos! Mielőtt tovább haladnál a nyomozásban, olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a kérdésre! Jó válasz esetén, kinyithatod a második borítékot!
„1803-ban megjelent Tell Vilmos című mű szereplői és eseményei bukkannak fel a magyar kártya lapjain. Tell Vilmos története inkább legenda, de egyes személyek létezése bizonyított, akik Svájcban, az 1300-as években kitört szabadságharc idején éltek. Többek között a műnek is köszönhető, hogy Svájcban, a mai napig is Tell Vilmos a hősiesség megtestesítője.”
Ki volt az a német költő, aki a művet alkotta?
a) Heinrich Heine
b) Friedrich Schiller
c) Bertolt Brecht
