Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom
Termékek Menü

Nyelv

Hungarian hu
English en

Meseösvény - 4. állomás

„Engedjétek meg, hogy részletesen elmeséljem az első telepítések kalandos történetét:

Az úgy kezdődött, hogy az első fenyőfák Európa igen messzi faiskoláiból érkeztek ide az Örsi hegyre. Azaz egyes fák több hétig, akár egy hónapig is utaztak ide hozzánk.  Hogy a fák a hosszú út alatt ki ne száradjanak, nagy földlabdával szállították azokat. Ezt úgy kell elképzelni, mintha a fák gyökere helyén egy hatalmas focilabda lenne földből. A gyökereket körbeölelő vastag földréteg így megőrizte a talaj nedvességét. Ezeket a nagy földlabdákat vesszőkosarakba helyezték el, mellyel egyszerűbb volt utaztatni a kis fenyőfákat. Az utaztatáshoz vonatot, autót és itt a hegyen már lovasszekereket használtak. Csak úgy szikrázott a lovak patkója az Örsi hegy kövein járva. 

Mikor megérkeztek, az emberek megásták az ültető gödröket. Egy gödör mélysége öt mókusfarok hossznyi volt és szélessége akkora, hogy nekifutásból egy mókus át tudta ugrani. Sok csákány, lapát és ásó törött bele a kövekbe a gödrök készítése során. Belátható, hogy igen nehéz munka volt, mert a meredek domboldal talaja telis tele volt nehéz, nagy sziklákkal. Ezeket mind ki kellett szedni, de az emberek felhasználták azokat utak és támfalak építéséhez. Aztán a vesszőkosarakkal együtt ültették el a fenyőfákat, azaz nem vették ki a növényeket a kosarakból. Úgy gondolták, hogy a fűzfavessző majd elkorhad a talajban és tápanyaggá válik a fák számára. 

És még nem ért véget a megterhelő munka, mert a kicsi fák öntözéséhez a vizet a Balatonból kellett felhozni, mert akkor még itt nem volt kút. Az emberek szamarak, öszvérek hátára tartályokat erősítettek és levezették őket a nagy vízhez. Majd a tartályokat a Balaton vízével megtöltötték és ezzel öntözték meg a szomjas kis fenyőfákat. Ugye milyen kalandos, de egyben kemény munka lehetett?!

Jut eszembe, itt a közelben kell rátalálnom Mókucira is. Nagyon szeret csúszdázni. Ő a legkisebb a kölykeim közül, pedig állandóan eszik. Könnyű így őt megkülönböztetni a többi kicsinyemtől, mert mindig valami finomság, például tölgymakk van a mancsaiban. Lecsúszunk vele az Óriáscsúszdán?”

 

Kedves Játékos! Ha tovább szeretnél haladni, el kell olvasnod az alábbi verset és meg kell fejtened, hogy melyik fáról szól! Az érintett fa ott van a közeledben, nézz körül alaposan!

„Őshazáját, Nyugat-Szerbiában leled.
Oszlopos, karcsú alakját már messziről kémlelheted,
Karácsonykor számos rokonát gyakran díszítheted.
Tűje szúr, vigyázz vele,
de illata kellemes, szippants bele.
Egyben maradt lehulló tobozával kosaradat töltsd tele.”

 

Melyik fáról szól a fenti versike?
a) Ciprusi cédrus
b) Tiszafa
c) Szerb luc
 

Keresés