Szőlőbirtok

KISÖRS- SZŐLŐHEGY (BADACSONYÖRS) RÖVID TÖRTÉNETE

A XIII. századi oklevélben találkozhatunk először az Örsi névre hallgató településsel. Ebben az évszázadban kezdett részekre szakadni Nagyörs, Kisörs, Szőlősörs neveken. 1542-es dikajegyzékben Szőlősörs a jobbágyok, Kisörs pedig nemesek lakta falu. Szőlősörs egyházi és világi birtokosok nevén volt. 1548 -ban Csoron András birtokában volt. 1627-ben az Eszterházyak birtoka és a devecseri uradalomhoz tartozott Szőlősörs és Kisörs is. XVII. században Szőlősörs egyesült Kisörssel, amely szintén szőlősterület. Az ősibb rangosabb Kisörs maradt meg az egyesült települések neveként. A környékünkön általánosan Örsöt ismerték és ismerik ma is. 1816-ban épült a Páduai Szent Antal kápolna, amelyet Udvardi Erzsébet a Szent Antal a halaknak prédikál és Három királyok Jézus jászola előtt című képei díszítenek. Kisörshegy 1904-ben kapta meg a hegyközség címet. 1905-ben kezdte el telepíteni a hegy déli oldalán Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot. 1909. július 9-én ért ide az első személyvonat. 1931-ben szép új iskolát kapott a település. 1939-41 között épült meg a településen átvezető 71-es műút. 1949-ben a Badacsonytomajhoz tartozó Kisörsszőlőhegy nevét a belügyminiszter Badacsonyörsre változtatta.

Badacsonyi borvidék:

A badacsonyi borvidék a szőlőtermesztés szempontjából igen csak különleges. Az itteni mikroklímát az északi széltől védett, kedvező lejtésű hegyoldalak és a Balatonról visszaverődő napsugarak határozzák meg. A Balaton hőtani viselkedése is fontos szerepet játszik.

A víz melege a hideg levegő hatását mérsékli, a forró nyári éjszakákon, és biztosítja a légjárást, amely az áthevült szőlőnövény számára fontos. A víztömeg egyidejűleg biztosítja a levegő magasabb páratartalmát is. A déli, délnyugati lejtők védett területein alakul ki olyan kedvező klíma, amely néha a szub-mediterrán éghajlatra emlékeztet.

A talaj tekintetében is különleges a badacsonyi borvidék. Talaja helyenként lösz, de a hegytető felé haladva a bazalt a meghatározó. A bazalt elnyeli a nap sugarainak melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre, így védve az ültetvényeket a lehűlésektől. A borvidéken találkozhatunk még mészköves és vörös permi homokkő talajokkal, mint például az Arborétum ültetvényeinek talaja.